A méretek típusai

  • Egyedi méretre: Személyes testmérések és kiszámolt mérések. A modell alapjaként, az alapszerkesztést (vagy alap mintát) a személyes testmérések felhasználásával rajzoljuk meg. Ennek ellenére a szabásminta készítők és szabók egyre inkább az alapszerkesztésekkel dolgoznak, amelyek alapja a szabvány mérettáblázat, a hatékonyság javítása érdekében. Az alapszerkesztés gyakran, rövid időn belül megváltoztatható.
  • Szabvány méretre : Szabványos mérések egy mérettáblázatból. A mérettáblázatok az átlagos méréseket tükrözik, és mérési felméréseken alapulnak. A méretezési rendszer előállításához 1000 fő, 2 és 70 év közötti lány és nő adatait gyűjtötték össze. Ezeket a felméréseket 10-11 évenként felülvizsgálják. Mivel az átlagos testméretek és alakarányok folyamatosan változnak, a mérettáblázat értéke átmenetileg korlátozott.

Mérés

Általános információk:

A testméretek meghatározásához, a mérendő személy kizárólag fehérneműt kell viseljen, hogy a mérőszalag teljes mértékben sima legyen a test körül. A mérést nem tükör előtt kell végezni, mivel az ügyfél hajlamos a testtartás javítására, ami pontatlan méréseket eredményez.

A mérések elvégzéséhez szükséges eszközök:

Magasságmérő készülék vagy faldiagram, derék mérő szalag (szemes kapoccsal ellátott mérőszalag a természetes derék megjelöléséhez, valamint a hát és az elülső hossz méréséhez), normál mérőszalag, kis T-vonalzó, kartoncsík, kb. 50 cm hosszúságú ceruza, radír és mérettáblázat.

További információk a mérési táblázathoz:

A testmérések mellett, az alakarányokról való további megjegyzések hasznosak lehetnek, ilyenek például a kerek fenék, lejtő váll, stb. Célszerű kiszámítani bizonyos kiegészítő méréseket és összehasonlítani az eredményeket a mért eredményekkel, annak érdekében, hogy adatokat szerezzünk az ügyfél testalkat típusáról (alakarány változások) a szabásminta elkészítéséhez. Ha eltérések lépnek fel, akkor a méréseket kétszer kell ellenőrizni a mérési hibák kizárása érdekében.

Mérések összehasonlítása:

A nők szabvány mérettáblázatában a testmérések mindig közvetlen kapcsolatban vannak (arányban) egymással. Ha a testmérések az arányokon kívül esnek, akkor ez egy esetleges alakproblémára utal, mint például a telt vagy kis méretű mellek, derék, csípő, valamint a kihangsúlyozott vagy lapos fenék.

A mért és kiszámított méretek összehasonlítása:

A számított méretek az elsődleges testmérésekből, TM (testmagasság) és MB (mellbőség) származnak. A kiszámított és mért eredményeket mindig össze kell hasonlítani a következő mérésekkel: EDH 11 (eleje derékhossz 11) és HDH (háta derékhossz). Kisebb különbségeket figyelembe kell venni a normál szabásminta készítése során. A nagyobb eltérések azonban olyan lehetséges a szabványméretektől eltérő alkat eltéréseket jelenthetnek, mint például a „kerek fenék” vagy „telt mellek egyenes alakkal”. Ezek további igazításokat igényelnek.

A helyes méretvétel elvégzése

Elsődleges méretek mérése

Tm – Testmagasság

  • Mérje meg a magasságot a fejtetőtől a padlóig (cipők nélkül). A testmagasság pontosan mérhető, ha a az ügyfél egy falcsík elé áll. Jelölje meg a fej legmagasabb pontját egy négyzettel.

Mk – Mellkerület

  • Mérje meg a kerületméretet a mell legteltebb részén (mellcsúcs pontokon keresztül) és a lapocka alsó részén, a mérőszalag hátsó részét kissé megemelve. Végezze el a mérést az ügyfele háta mögött állva.

Mak – Mell alatti kerület

  • Mérje meg a mell alatti kerület vízszintesen, közvetlenül a mell alatt.

Db – Derékkerület

  • Végezze el a mérést a derék legkeskenyebb részén. Helyezze a mérőszalagot vízszintesen a derék köré. Végezze el a mérést a ügyfél előtt állva.

Dak – Derék alatti kerület

  • Mérje meg a vízszintes bőséget 8 cm-el a derék alatt.

Csk – Csípőkerület

  • Végezze el a mérést a fenék és/vagy a csípő legteltebb részén. A mérést az ügyfél előtt állva végezze el. Jegyezzen fel bármilyen nyilvánvaló testarányt, például egy oldalú vagy erőteljes csípő, telt vagy lapos fenék, telt vagy lapos has.

Uh — Ujjhossz

  • Mérje meg az ujja hosszát a hajlított könyökön keresztül, a válltól a csuklócsonting. Ez a hossz megmérhető az ujj felső részétől a szegélyig. A kimono ujjhosszának a meghatározásához adja hozzá a vállszélességet az ujjhosszhoz.

Előkészület a másodlagos méretek méréséhez

Jelölje meg a derékvonalat egy szemes kapoccsal ellátott mérőszalaggal. Ellenőrizze a derékon elhelyezjedő mérőszalag helyes vízszintes helyzetét és jegyezzen fel bármilyen nyilvánvaló alakeltérést. Fontos a helyes pozíció, mivel az eleje-derékhossz és a háta-derékhossz mérése a derékvonal függvényében kerül meghatározásra.

Hm–Hónaljmélység

  • Mérje le a hónaljmélységet a 7.nyakcsigolyától a karöltő mélységéig. Helyezzen egy kartoncsíkot (kb. 50 cm hosszúságút) a kar alá. Hajtsa a kartoncsíkot vízszintesen a középső rész felé. Mérje meg a hónaljmélységet a hátoldal közepén, a 7. nyakcsigolyától a kartoncsík felső széléig. Mivel a karkivágás mélységét nagyon nehéz pontosan lemérni, a mérést össze kell hasonlítani a kiszámított karkivágás mélységével. Használja a számított mérést, ha a különbség legfeljebb 1 cm; több mint 1 cm-es különbség esetén használja a kiszámított és a mért karkivágás mélység értékének az átlagát.

Hdh – Háta-derékhossz

  • Mérje meg a háta derékhosszt a 7.nyakcsigolyától a derékon elhelyezett mérőszalag alsó széléig. Helyezzen egy mérőszalagot a derék legkeskenyebb mérőszalagot. – A háta-derékhossz és elülső hosszának méréséhez szükséges! A nyak alsó részének a meghatározásához eleje-derékhossz méréséhez fontos.

Csm – Csípőmélység

Tm – Térdmélység

térdmélység
  • Mérje meg derékra rögzített szalagtól függőlegesen a térd vonaláig.

Mm – Mellmélység

mellmélység
  • Mérje meg az mellmélységet a 7. nyakcsigolyától (a nyak alsó része) a váll felett a mellkas pontig. Helyezze a mérőszalagot normál nyakkivágás formájában a csigolyától a vállon keresztül a mellvonalig.

Edh – Eleje-derékhossz

eleje-derékhossz
  • Mérje meg az eleje-derékhosszt a 7.nyakcsigolyától (a nyak alsó része) a váll felett és a mellcsúcsponton keresztül ponttól egészen a derék mérőszalag alsó széléig.

Hsz-Hátszélesség

  • Mérje meg a hát szélességét a lapocka alsó részén, karöltőtől karöltőig. Vegye figyelembe a mérés felét.

Kiegészítő méretek

NYSZ – Nyakszélesség

Nyakszélesség
  • Mérjen a 7. nyakcsigolyaponttól vízszintesen a váll szegélyéig. Ez a mérés a hátsó nyakkivágás szélességének a fele.

Ksz – Karöltőszélesség

Karöltő szeélessége
  • Mérje meg a karöltő szélességét az eleje és háta karöltő osztóvonala között. A karkivágás szélessége meghatározza a karöltő szélességét. A karöltő szélessége szintén kiszámítható.

Esz – Elejeszélesség

Elejeszélesség
  • Mérjen vízszintesen a kar közepétől mellvonalon az eleje közepéig, így meghatározhatja a méret felét. Az elejeszélességet szintén ki lehet számolni.

Speciális méretek

Fk – Felkar kerület

Felkar kerület
  • Mérje meg vízszintesen a felsőkar legteltebb pontján.

Fkh – Felkarhossz

  • Mérje meg a felkar hosszát a vállcsúcsponttól, a könyékig.

Uh-Ujjhossz

Ujjsossz
  • Mérje meg az ujjhosszt a leengedett kar fölött, kissé hajlított kartartással, a vállcsúcsponttól, a könyökön át a csuklócsontig.

Vsz – Vállszélesség

vállszéleseg
  • Mérje meg a vállat a nyaktőpnttól a vállcsúcspontig.

Csk – Csuklókerület

csuklokerlet
  • Mérje meg a csukló átmérőjét a csuklócsonton keresztül.

Nyk – Nyakkerület

nyakkerület
  • Mérje meg a nyakkerület méretét, a felső testtel való találkozási ponton.

Mt – Mellcsúcspontok közötti távolság

  • Mérjen vízszintesen a jobb és a bal mellcsúcspontok közötti távolságot.

Fk – Fejkerület

fejkerület
  • Mérje meg a vízszintes átmérőt, a fej legteltebb pontján keresztül.